Kontrollálni a kontrollálhatatlant - Control (2019)


 Ez is Remedy játék, sok áthallás is van az Alan Wake játékokkal, ugyanaz az univerzum.

Az atmoszféra mint mindig, most is nyomasztó, félelmetes és skandináv. De a történetvezetés és a befejezés sajnos szokás szerint bicegett. A végére Jesse és a játékos rájön, hogy kezdődött ez az egész, mi volt benne az eltűnt öccse, Dylan szerepe, es mi az övé, és van egy aránylag magasztos tetőpont is.

De utána az a loopba ragadás, vagy akár az Ahtis küldetés nem kellett volna, szerintem felesleges volt. A platformer részeket utáltam, a levitálás nekem elég görcsösen ment csak. A zenés finn rockos rész sem volt a kedvencem, ahogy az Alan Wake 2-ben sem.

Összességében elmondhatom, hogy végigvittem a sztorit, bár némi mellékküldetés még kimaradt, de az is igaz, hogy szintállítas nélkül az utolsó szakaszt nem tudtam volna megcsinálni, ott szerintem túlzásba estek, mint erősség, mind a hordamód tekintetében.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

You died! - Avagy a soulslike műfaj buktatói

Red flag-ek a játékokban