A bossokat megölik, ugye? - Nioh 3 (2026)

 

Irtam már egy cikket kb.40 óra után, de most hogy 100+ óra után befejeztem se nagyon tudok mást mondani a játékról, legfeljebb hozzáadódott egy-két dolog.

A pozitívummal kezdeném: a mozgás és harcrendszer szokás szerint zseniális, mint a Team Ninja többi játékában is, fluid, pörgős, változatos, sokféle fegyver, kétféle alapstílus és annak rengeteg variációja van.

Érdekes a setting is, a történelmi Japán, bár az, hogy több történelmi időszakban és vonalon vagyunk (az ókortól a sógunátus bukásáig) ez összezavarhatja az embert.

A karakterek nagyon szépek, a történelmi alakokkal való találkozás izgalmas (Hattori Hanzo-t imádom, de ott vannak a Tokugawák akik sógunok lesznek, vagy éppen Fuma Kotara korabeli híres nindzsaklán vezér, több létezett történelmi személy, stb).


Emellett rengeteg a loot is (mint a Division 2-ben is), sokszor túl sok is, inkább amolyan „looter swordplay” ez a game.

Lányoknak pedig a hajstílusok, körömfestés és smink opciók lehetnek fun-ok két bossfight között. :)


Viszont ami viszont alapvetően nem jó a játékban az a zagyvasága. Mire gondolok? Gondolok itt a UI-ra, a menürendszerre, a fejlődési rendszerre, a fegyverekre,a kovácsolásra mondjuk, meg bármi ilyesmire.

Kicsit lebontva: először is vegyük például a fejlődési rendszert.

Ugye a szintlépések meg a statisztika az még oké. De ott vannak a területek, ahol kezdünk egy Level 1-es területen, az a bevezetés. Aztán jön egy 6-os, egy 8-as, egy 10-es. Aztán ugrunk 19-re , 35-re, 36-re, 42-ra, aztán 56-ra, majd 59-re, stb. A játék végén a 112-es mellett a 120-as terület van, majd egy 130-as. Ki érti ezt?

Annyira össze-vissza, hogy egyszerűen nem értem. Nem értem, hogy ez miért jó, teljesen kiszámíthatatlan a területeknek a nehézségi növekedése. Mintha a fejlesztők egy kalapból huzigálták volna a számokat.


Másik probléma, ha valamit szeretne az ember elérni a buildjével. Tehát buildet szeretne építeni egy bizonyos dologra, akkor nagyon nehéz összevadászni. Teszem azt, Amritát szeretnék többet összeszedni, akkor nézhetek talizmánt, nézhetek soul core-kat, nézhetek soulmenedzsmentet, esetleg a geareket, fegyvereket, accessories-t, és akkor még szerintem el se mondtam az összeset. Tehát annyi helyről kell összevadászni, hogy egyszerűen ezt lehetetlen átlátni.

Aztán például ott van a statisztika menü. Ami alatt van 3 fül az alap statisztikák a részletesebb statisztikák, illetve még valami special effektek vagy nem tudom minek a felsorolása, plusz még oda tartozik 2 dolog amit úgy érsz el, hogy plusz 2 gombot megnyomsz: effekt ikon lista, skill list. Minek? Ha már van 3 fül, miért nem rakok rá még 2 fület, ha azokat az adatokat is ott szeretném megjeleníteni?


Aztán ott van a respect, vagyis a fejlődési pontjaid újraosztása. Az, hogy bármikor, költség nélkül újraoszthatod őket, az tök jó dolog. De az, hogy a skillfánál és a statoknál az L3 gomb (PS-n) végzi ezt, a Titles menüben, vagyis Glory pontok újraosztásánál, pedig a keresztet kell nyomkodni, ez megint milyen következetlenség már?!

És ilyen rengeteg van, tehát abszolút zagyva és követhetetlen. Komolyan borzalmas, én nem tudom hogy lehet így rendszert összerakni. Nagyon hasonlít a Tom Clancy's Division 2-re.

Az is összedobált, követhetetlen, de az legalább évek alatt rakódott egymásra, tehát szervesen vagy szervetlenül zagyválódott össze. Ott többször szinte újrakezdték a szintezést, meg az egyéb geareket is buildeket. Itt viszont egy kész játékot raktak le, tehát az ember őszintén szólva azt várná, hogy egy kész kidolgozott rendszer van benne. Egy határozott, átgondolt adatbázis, amiből leválogathatok dolgokat, kereshetek rá dolgokra satöbbi, de nem, ez is olyan, mintha minden részét más csinálta volna és csak úgy összedobálták volna az egészet.

Úgyhogy azt kell mondanom, hogy baromi élvezetes játék, ha szereti valaki ezt a játékstílust. Nagyon jó a harcban. Nagyon jó a feelingje, ha már belejött az ember, de egyszerűen a áttekinthetősége/kezelhetősége az a nullához konvergál.


Tehát ez a legnagyobb problémám vele. A másik, ami mondjuk nem a kezelhetőséggel függ össze, az pedig a ugye a mesterséges nehezítés, az "artifical difficulty", ami főleg a bossoknál jelentkezik szokás szerint a soulslike-okba. Na most, ez is olyan játék, hogy konkrétan ez nem egy emberre, nem szóló játékra van optimalizálva. Biztos, hogy co-opra van optimalizálva (2 de meginkább 3 emberre) a nehézségi szint, főleg a bossfightoknál.

Persze, egyedül is meg lehet csinálni ha pró játékos vagy vagy veterán. Egyébként viszont cseszheted, tehát csakis segítséggel tudod megcsinálni és sajnos még az NPC summonok sem elegek hozzá, hogy megcsináld. Az NPC summon az a köztes időben felfedezésekben vagy kisebb területek kitisztításában tud segítségedre lenni a bossfightoknál nem elég.


Miközben azért játszottam én a Life of Pi-vel summonnal, az Elden Ringet summonnal, a Dark Souls 3-ban egyszer-kétszer volt csak summonom, mert vagy elfelejtettem, vagy nem találtam meg, és azért ott egyedül, vagy egy summonnal is el lehetett boldogulni egy bossfightban. Itt konkrétan nem lehet, a summon nagyon hamar meghal, szinte semmit nem tud segíteni vagy sebezni, csakis másik játékossal tudsz boldogulni, ha nem vagy nagyon veterán játékos.

Plusz trófeákat sem kapsz a boss harcokért! Ez nekem nagyon fura volt. Aztan rájöttem: talán azért nincsenek boss trophyk mert igy nem lehet lekövetni a játékosok lemorzsolódását, hogy hol veszti el a játékosbázisát a game.


Szóval a vége után is ambivalens érzéseim vannak ezzel a játékkal kapcsolatban. Mert mondom, lehet élvezni bizonyos részeit piszokul lehet élvezni, a nagy részével viszont sajnos kínlódik az ember. Úgyhogy sajnos azt kell mondjam, hogy ezek a tapasztalataim. Szerintem emiatt ez a játék olyan 7-8* körül van. 

Összességeben azért nagyon örülök és elégedett vagyok, hogy sikerült végigvinnem egy Nioh-játékot, és nagyon köszönöm az ismeretlen ismerősöknek, akik végigsegítettek ezen az úton.




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

You died! - Avagy a soulslike műfaj buktatói

Red flag-ek a játékokban